Egy napom még Beni előtt

"Rendhagyó" posztsorozattal készülök. Megpróbálom összeszedni s megfogalmazni miben s hogyan változott meg az életem/ünk Beni érkezésével.

Na, de nézzük, milyen is volt előtte a dolgos munkaélet.  Nem titok, hogy Beni előtt ügyfélkapcsolati menedzserként dolgoztam, ami kicsit magyarra lefordítva annyit jelent, hogy volt egy ügyfélköröm, akik nekem adhatták le az igényeiket, s akiket én látogattam meg időről-időre illetve próbáltunk újabb ügyfeleket beszervezni.

7:15 - Kicsit kómás ébredés, napi outfit kiválasztása. Közben Sz. már reggelizik, utána közös fogmosás, majd indulás munkába.

8:05 - Sz. kidob a melóhely előtt, s ő is indul tovább dolgozni.

8:10 - Miközben megválaszolom a leveleimet, bedobok egy kis reggelit.

9:00 - Telefonkonf a főnökömmel, hogy mi a heti terv, milyen határidők vannak, mivel hogyan állunk.

9:10- 11:55 - Telefonok, excel táblák és a saját rendszerek bűvkörében :)

Forrás: saját - ügyféltalálkozóra igyekezvén

12:00 - Kolléganővel konyhában ebéd. Általában valami otthonról hozott vagy az iroda mellett lévő kifőzdéből valami frissensültet

12:10 - Vissztérés a munkaállomásra. Munka folytatódik

12:15-16:00 - Ismét az aktuális ügyek intézése, esetleg ügyféllel való egyeztetés.

16:05 - Irány haza, bő 10 perc míg hazaérek, addig pedig kigondolom, mi legyen a délutáni program.

16:15 - Mivel Sz. munkaideje tovább tart, attól függően, hogy kell-e túlóráznia az alábbi opciók közül valósult meg az egyik estére:

A) Ha épp nincs a frigóban semmi kaja, akkor kitalálom mit főzzek s hazafelé bevásárolok hozzá. Elmosogatok s nekilátok a vacsi elkészítésének. (Amiből aztán természetesen tudok vinni még másnap ebédre.)

B) Ha már jóidő van (tavasz/nyár) akkor munka után találkozunk valahol a városban s  eszünk egy fagyit vagy iszunk valahol egy bambit s átbeszéljük a nap eseményeit.

C) Ha már régen láttunk a szülőket, akkor beiktatjuk őket egy délután keretében, hogy a hétvégénk szabad legyen

D) Ha épp olyanunk van, akkor legózunk este vagy filmet nézünk, olvasunk együtt, vagy kipécézünk egy sorozatot, amit aztán hetekig nézünk, mire a végére jutunk.

A hétvége természetesen más. Beni előtt kevés olyan hétvége volt, amikor ne lett volna nálunk iszogatós, csocsózós, társasozós este, vagy ne mentünk volna el valahova kirándulni. Nyilván ezeket a kirándulásokat szeretnénk újra visszahozni hogyha picit nagyobb lesz s már ő is fogja legalább egy kicsit élvezni :) Pont a héten mondtam Sz-nak, hogy remélem, hogy Beni szeretni fog kirándulni járni velünk, hogy nem kell majd nyúzni azért, hogy velünk tartson s hogy ő is fogja szeretni annyira a természetet mint mi.

Következő poszt majd arról fog szólni, milyen egy napunk Benivel :)

Mommy Mia nyuszi

Hát én annyira nem akartam ezt a bejegyzést akartam megírni, de muszáj vagyok. Fene se tudja hogy, meggyőztem magam, hogy már pedig nekünk kell a nyuszis zsák, s Beni milyen cuki lesz, hogy majd azzal megy locsolkodni.

Bevallom ez a poszt már egyszer majdnem megszületett Karácsony környékén, de annyira elhavazott a költözés, hogy végül elmaradt. Nem titok, idén nem fizettem elő a Mommy Mia boxokra, holott az első dobozt leszámítva (mert akkor még nem tudtam róluk :D) a nyuszissal bezárólag megvolt mind (van, amelyik duplán is az ovis csomagok megjelenése óta). De nekem egyre inkább a biznisz érzése jött át, elmaradt az izgalom, hogy de jó megint lehet bontogatni. Volt, ami majdnem egy napot állt bontatlanul, mire eljutottam odáig, hogy belekukkantsak. S eddig minden egyes dobozban volt legalább 1, de inkább több olyan termék, aminek tudtam örülni, vagy amit tudtam, hogy el tudunk tenni későbbre, vagy majd ha jön ketteske.

A mostani nyuszis csomag után viszont nem tudok másról írni csak a csalódottságomról. Karácsony környékén már beszélgettem erről egy mamival, hogy idén nem fizetek rá elő, mert nem tud számomra semmi "újjal" előállni. Ez vagy a rengeteg platformnak köszönhető, ahol már bármilyen kézműves cuccok elérhetők (akár a vásárok, vagy maga a krafty.hu is ilyen), vagy picit én untam már bele, nem tudom.

Persze eddig én is tudtam védeni őket, hogy mindenkinek más az ízlése, nekem is volt már, hogy nem volt egy box telitalálat stbstb. Most viszont annyira felhúztam magam, hogy nagyon :) Mégpedig leginkább azon, ami a VIM csoportban lezajlott. Páran megírták csalódottságukat, amin a többi anyuka kiakadt, s míg ha valaki agyonajnározza a boxot, akkor jönnek a lájkok, szívecskék meg minden, viszont amint valaki "hőzöng" érdemi választ nem kap rá, maximum, hogy nem vagyunk egyformák s bocsi, ez most nem jött be. Azt hiszem egy profi vállalkozásnak nem így kellene a panaszokat kezelni... Én konkrétan kétszer belenéztem a zsákba, hogy TÉNYLEG ennyi??? :D

Forrás: saját

Nézzük sorba mit is rejtett a nyuszis zsák:

Fabulaszappan babaszappan: Na ez arra nagyon szuper lesz, hogy elvigyük babalátogatós ajándéknak. Nem igazán használunk szappant, kézmosáshoz is folyékonyt. Plusz fürdéshez megvannak a korábban bevált natúrkozmetikumok

Fabulaszappan gerániumos krémdezodor: ez kifejezetten mamitermék, na de hogy kézzel kenegessek a hónaljamra bármit? Ömmm....

Gondevő kulcstartó: Az első WTF pillanatom itt jött el, de olvastam közben más maminál, hogy ez eléggé bejön a nagyobbaknál s bár van ovis barátunk is, tőle még nem hallottam róla, de lehet ezt akkor tovább is ajándékozzuk majd neki.

Szókimondóka Húsvét szóról-szóra: A másik WTF pillanatom, mert amíg a Mini boxba sikerült cuki könyvet pakolni, addig itt jött egy kis foglalkoztató füzet, amit vagy fog a gyerek majd hasznosítani, vagy nem. Egyelőre biztosan nem, hiszen a rajzolás sem köti le 5 percnél tovább, míg kitöri az összes ceruza hegyét.

Veru képeslap: Veruval találkoztam a márciusi Pici Piacon s akkor is nézegettem nála ezeket a képeslapokat, meg képecskéket, annyira helyesek. De akkor ebből is lehetett volna egy szett, hogy el lehessen küldeni a nagyiéknak, vagy akinek még szeretnénk. 1 darabot maximum kirakok a gyerek szobájába dísznek.

Monello baby&more kéztörlő: Bár a nagy csillagtakarók biztosan hasznosak s klasszul tartják a meleget, ez megint egy olyan dolog, amivel nem tudok mit kezdeni.

Lehet, hogy ha a Mini dobozt rendelem nem lennék ilyen csalódott, de ebben sem vagyok biztos. Majd a végén miután átnéztem a kuponfüzetet, illetve hogy mi volt a többi dobozban csak még idegesebb lettem. :D Azoknak akik előfizettek a boxra járt még pluszban egy kövecske #momlife felirattal. Nagyon cuki, viszont tényleg megkérdőjeleződik, hogy akkor mi értelme az egész Mommy Mia VIM csoportnak? Azontúl, hogy az már meghallgattatott, hogy legyen előrendelési lehetőség. Azt hiszem most egy időre elvette a kedvem a rendeléstől.

Pici Piacon jártam, tavaszi kollekciókat láttam... :D

 Szombaton beiktattam egy kis anyaidőt magamnak s ellátogattam a Pici Piacra, ahol most is leginkább csak körberohantam s ahol már eleve szerettem volna vásárolni, ott gyorsan megálltam levadászni Beninek a kinézett kis cuccokat :)

Forrás: saját

Pár hét múlva megyünk majd babalátogatóba is, így a picinek is beszereztem Anzixnál 1-2 szépséget. Ilyen szempontból már sajnálom, hogy Beni nem aprócska, mert nem győztem kapkodni a fejem a rengeteg jópofa játék között. De azért én még mindig inkább ruhácskák miatt járok Pici Piacra (még akkoris, ha lassan nem férnek a ruhák a komódjába :D). Dalmától gyorsan beszereztük a Purple Punk tavaszi kollekciójának legjobb darabjait, s mivel mostanában nem láttam jó benti mamuszt Beninek az H&M-en, megvettük az első Mini Moccánkat, olyan puhaaa, isteni lesz itthoni szaladgálásra s mégse fog fázni a lába.

Ők pedig a hamarosan érkezők a tavaszi kollekciókhoz: Egy Milli and Bro halacskás rövid nadrág nyárra (a világos, nem a kék :) ) Illetve két pici and the city nadrág, mert Benire még mindig az ilyen típusú nacit a legjobbak s hát az a villamosos... Hát szerelem első látásra, csak nem volt még Beni méretében így várunk míg felkerül a honlapra s akkor megrendelem az indigókék tacskóssal együtt :)

Forrás: milli and bro

S ami számomra talán a legüdítőbb volt, hogy találkoztam volt osztály/évfolyamtársakkal illetve a kicsikkel. Lassan ugyan lesz osztálytalálkozónk, de azért mégis más, amikor így családosan találkozunk :) Ti voltatok kinn? Találtatok a gyerkőcnek valami hasznosat? Osszátok meg velem :)

Forrás: pici and the city

Közben mint Facebookon láttam már ki is írták a következő Pici Piac dátumát, ami pont április 9-re esik (véletlen? :)) de végre tudok majd Judy mamával személyesen találkozni, mert így természetesen nem csak a MiniMall-ra látogatok majd el, hanem a Larusba is. Ki jön? Kezeket fel.

Forrás: pici and the city

Bölcsi pro és kontra

Lassan nehéz döntés elé érkezünk. Bölcsibe adjuk e a csemeténket szeptembertől vagy se? Az alapszituáció annyi, hogy mielőtt eljöttem szülni abban egyeztem meg a főnökömmel, hogy 2 évig mindenképpen szeretnék Benivel itthon lenni. Persze szeretnénk neki kistesót, Sz. minél hamarabb mivel ő 3 gyereket szeretne (ebben még nincs egyetértés, nekem elég 2 :D). De lassan letelik a két év s kistesó még nincs úton, szóval B verzió után kell néznünk. Szóval lehet kicsit össze-vissza fognak az alábbiakban cikázni a gondolataim, de még bennem sem igazán tisztázódott le az egész.

Tudom manapság szinte már "divat" bölcsibe adni a gyereket, olyanok is megteszik, akik egyébként vígan otthon maradhatnának a gyerkőccel, mert anyagi lehetőségeik adottak hozzá. De ismerek olyat is, aki úgy adta be a nagyobbikat, hogy közben a kistesóval otthon van. S rengetegen vannak azok, akik vagy az állásukat féltve vagy pedig mert kell a családi kasszába a pénz, akár már két éves kor előtt is bölcsit keresnek csemetéjüknek. Sőt nekem ismerősök, akiknek már nagyobb gyerekük van szintén mondták, hogy ha csak heti 1-2 napra is, de adjam be.

Egy biztos: minden gyerkőc más személyiséggel rendelkezik. Van, aki 2 évesen még annyira anyás, hogy akár csak a heti 1-2 nappal is többet ártunk mint használunk. S vannak már babakoruktól nyitott gyerekek, akik eljátszanak a többi babával, sőt igénylik is mind a felnőtt, mind pedig a gyerektársaságot. S ismerve Benit sem tudom, hogy mi lenne neki az igazán jó. Mert néha (van hogy hetekig) úgy érzem, én egyedül kevés vagyok neki. Sokszor hangoztattam már, hogy rendkívül szerencsés helyzetben vagyunk, mert a nagyszülők már nyugdíjasok, imádják a gyereket s viszont, így ha éppen úgy szeretnék takarítani, hogy Beni nincs itthon, tudnak rá vigyázni. S betartják kb 90%-ban, amit kérünk tőlük. Úgyhogy azt gondolom jobb kezekben van azon a heti 1 napon mintha bölcsiben lenne.

Persze számos előnye van a bölcsinek: lehet hamarabb megtanulna rendesen beszélni (bár így is csodásan ki tudja már fejezni mit akar), tanulna mondókákat, nem nekem kéne bajlódni a bilire szoktatással (igen, ez most irónia), megtanulna öltözni/vetkőzni, normálisan egyedül enni. De tudjátok mit? Ezekre szeretném mind ÉN megtanítani. Mert, ha majd közösségbe megy, onnantól nem csak az én kisbabám lesz már, s rengeteg mindent nem tőlem fog megtanulni, és egy csomó mindenből ki fogok maradni.

S tényleg igaz az, hogy ezt az első pár évet soha, de soha nem kapjuk vissza. Meséljetek, nálatok mi a helyzet? Megy a pici majd bölcsibe vagy sem?

Néha nem értem az embereket...

Alapszituáció: egyik nagyon kedves kolléganőm terhes. Viszonylag az elején tart s szegény felháborodva írt nekem a múlt héten, hogy egy közös ismerősünk kb lecseszte, hogy már most milyen kövér, mi lesz így vele a 9. hónapra. Én ezen úúúúgy felcsesztem magam, hogy szívem szerint azonnal elbeszélgettem volna vele, hogy azért álljon már meg a menet. Egyrészt tapintatlanság s bunkóság ilyet mondani egy kismamának, másrészt nem mindenki egyforma alkatilag. Van aki már attól hízik ha ránéz egy csokira, más meg a 9. hónap végére is csak úgy néz ki mintha lenyelt volna egy meggymagot. Ő volt az, aki mikor Benit vártuk kérdés nélkül valahányszor találkoztunk elkezdte simogatni a hasam. S mikor szóvá tettem, hogy én ennek nem annyira örülök, még ő volt megsértődve.

Szegényt próbáltam felkészíteni, hogy ennél csak rosszabb jön. Mindenki hozza a kéretlen tanácsait, hogy kinek mi vált be, kinek milyen volt a szülése, s nekem is le kellett állítanom magam, mert azt vettem észre, hogy akaratlanul is jönnek az emlékek, hogy milyen volt terhesnek lenni :D Hogy én nem nagyon hánytam, cserébe egész nap rosszul voltam. Szóval ha van kismama ismerősötök, please-please NE adjatok nekik tanácsot, maximum ha kér. Kéretlenre úgyis ott lesz a család, a szomszédnéni s egyéb fiatal rokon, aki szült. Hadd éljék meg ők is a terhességet úgy, ahogy szeretnék. Nem kell őket jobbnál jobb kérdésekkel bombázni: Fiú lesz vagy lány? Mennyit híztál? Terveztétek? S ezek még csak a legközhelyesebb kérdések. Mivel ekörül forog most úgyis minden gondolatuk, ha akarják úgyis elmondják maguktól. Egy hogy vagy? Hogy bírod?-nak sokkal jobban örülnek :)

Nektek mi volt a legidegesítőbb kérdés/szokás a terhesség alatt, amitől már falra másztatok, de nem igazán tettétek szóvá?

Puma x Tiny Cottons

Talán az Adidas sikerén felbuzdulva, talán más miatt, a Puma sem nagyon akart lemaradni, így a barcelonai Tiny Cottons-al közösen megalkottak egy kapszulakollekciót 2017 nyarára, mely hozza a Puma klasszikus formáit ötvözve a Tiny Cottons játékosságával. 6 féle cipőcske (1 barackszínű, 1 fehér, 2 kék s 2 rózsaszín) illetve egy póló s egy kapucnis pulóver tartozik a kollekcióhoz, mellyel úgy tűnik mindkét fél elégedett. A Tiny Cottonsnak egy nagyobb nyilvánosságot és elismerést jelenthet, a Puma pedig egy különleges kollekciót kapott, amit nem győznek az anyukák elkapkodni.
Mert lássuk be az ollós kiscipőt még én is hordanám, ha lenne a méretemben. Nálunk természetesen ezt sem lehet megrendelni s nem gondolnám, hogy bármelyik üzletbe betévedve szembejön majd velem :)