Egészen tanulságos volt ez a pár napos "nyaralás". Ezeket szeretném veletek megosztani, hiszen pindúrokkal utazni sosem egyszerű. Bár én eredetileg szerettem volna Prágába menni, Sz. lebeszélt róla, mert messze van, s még nem aludtunk eddig máshol a babával, onnan pedig azért nem is olyan egyszerű hazajönni, ha valami nem működik. S milyen igaza volt.
Érdemes az utazást alvás időben megkezdeni, így még ha hosszabb útra is készülünk, egy részét a baba mindenképp átalussza, s ébredés után mindenki jókedvű. Hasznos olyan útvonalat választani, ahol ha kell fél óránként meg tudunk állni, mert éhes/szomjas/pelust kell cserélni.
|
Forrás: saját |
Fel kell készülni aztán, hogy az ébrenléti fázisban hogyan szórakoztassuk a gyereket, elterelve a figyelmét arról, hogy gyakorlatilag be van szíjjazva a hordozóba. Van aki ezt tablettel/mesenézéssel oldja meg. Nálunk még egyelőre minimalizálva vannak az elektromos kütyük, s TV-t sem néz (na jó, most az EB miatt vannak kivételek, de nem érdekli igazán). Így kénytelen voltam felkészülni mondókákkal s kisebb, de annál szórakoztatóbb játékokkal (most pl. nagyon megy nálunk a kérem-köszönöm-tessék játék). Ilyenkor jó, ha az ember a gyerek mellett utazik, s inkább az anyósülést pakolja tele. (Több gyerekkel nyilván már más a helyzet, de nálunk még egyeduralom van :))
|
Forrás: saját |
Rengeteg ruhát pakoltam neki (ennek most már csak a felét vinném :)) s egy dolog volt még hasztalan: a mei-tai kendőnk. Hosszabb útra mindenképp érdemes a babakocsit vinni, hiszen könnyebb abban elmenni sétálni a gyerekkel, hiába foglal sokkal kevesebb helyet egy kendő. Túl pakoltam magam, így nem maradt itthon semmi fontos. Vittem neki rengeteg játékot, amit ideig óráig lekötötték, de inkább a házban lévő új felfedezés volt a legérdekesebb. Mesekönyvet sem biztos, hogy vinnék ennyit, mert hiába próbáltunk neki olvasni, süket fülekre találtunk, inkább ment a szabadba :) s ez így van jól :)
Kicsit a helyről ahol voltunk:
|
Forrás: saját |
Csákberény Budapesttől 65, Székesfehérvártól 25 kilométerre fekvő
település, a Vértesi Naturpark szélén található. A terület híres
szőlőjéről, a Kőkapu-völgy bükköséről, illetve állat- és
növényvilágáról. Aki szereti a borokat, megtalálja számítását. A
területen halad át az Ezerjó Borút, melynek mentén haladva számos kiváló
pincészet kínálja remekműveit a nagyközönség számára.
|
Forrás: saját |
Kis Alma ház: A Kis Alma Ház egy 50m2-es csodásan
rendbehozott, bájos kis présház. A belső tere három szintre épül: Két
kétágyas hálószoba van a házban, az egyik a földszinten egy baldachinos
ággyal elérhető.A földszinten a bejárat visz a hangulatos nappaliba,
ahol kandalló biztosítja az állandó meleget, valamint a két személyes
kanapé, két fotel olvasólámpával, egy étkező asztal és székek négy fő
kényelmét hivatottak szolgálni.A félemeleten van egy kényelmes, nagy
fürdőszoba egy káddal, mosdókagylóval, különleges, boroshordóból
kialakított zuhanyzóval és wc-vel.
|
Forrás: saját |
A tulaj Catherine Dickens pedig nem más mint Charles Dickens ük-ükunokája. Catherine félig magyar anyukája ugyanis magyar, apukája pedig Christopher Dickens. Catherine a vendéglátást a Karib-szigeten sajátította el, ott első férjével privát szigeteket adtak ki. Az ottani színvilág hatással volt a mostani présházak berendezésére is. 2001-ban jött aztán Magyarországra anyukájához, aki miután apukája meghalt hazaköltözött. Ekkor döntötte el, hogy tudna ő itt élni. Majd jelenlegi férje tanácsára vásárolták meg az első présházat Csákberényben. Mivel Catherine lakberendező hamar stílusossá varázsolta a házikót.
|
Forrás: saját |
Hiába vittem neki a legmenőbb nyári ruháit, hogy a legjobb szetteket tudjam neki összeválogatni, az egy teljes nap alatt amit ott töltöttünk, leginkább hűvös volt s esett, így kénytelen voltam rá pulcsi, nadrág kombót adni.
|
Forrás: saját |
Viszont a nagy eső, rossz idő őt is megnyomta annyira, hogy sokat aludt napközben, így mi is fel tudtunk töltődni picit. Kiolvastam az újságok nagy részét, amit magammal vittem, Sz. pedig tudott aludni, ami mostanában nem volt jellemző.
|
Forrás: saját |
Ami igazán nehéz volt az az altatás. Hiába vittünk neki utazóágyat, amiben ráadásul már sokszor is aludt, idegen helyen nem ment a magától elalvás. Én ringatva, apa ágya felett állva, simizve énekelve neki. Mindkettő bevált, s éjszaka nem ébredt többször mint ahogy itthon szokott. A második éjjel nem volt könnyű, de az inkább a 7. fog miatt, semmint az idegen helyen való alvás miatt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése