Milan, we heart you

Húúú, megint nem tudom mikor fogom utolérni magam, hiszen még egy milánói beszámolóval is adós vagyok. Na, de majd most összekapom magam :)

Bevallom én azért eléggé rákészültem erre az utazásra, csomó fórumot, blogot, cikket elolvastam arról, hogy milyen kisgyerekkel először repülőre ülni. Pakoltam neki játékot, rágcsit, könyvet, memóriakártyát, Kiskedvenceket laptopra, csak éljük túl valahogy azt a másfél órát felszállástól landolásig.

Forrás: milestonecards.com
Egész korán indult a gépünk (6:00) s azt gondoltam mekkora szerencse, hiszen így majd az odautat végigalussza, hiszen 8-f9 körül szokott alapból kelni. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen az én kisfiam olyan kíváncsi mint hat másik :) 3:20kor ébresztettük (őt utoljára), f4-re itt voltak értünk anyukámék, akik a ferihegyi transzferünket oda-vissza megoldották. F5-kor találkozás a baráti párral, akikkel utaztunk. Csomagfeladás, biztonsági ellenőrzés (szerencsére elsőbbséggel, hiszen gyerekkel ez alap - így is volt bő negyed óra), pelenkacsere, majd irány a boarding, le ne késsük :) S gyerekem csak akkor kezdett igazán éledni, mikor elemelkedtünk a földtől, míg a szintén velünk utazó fél évvel fiatalabb ekkor már édesdeden aludt :) Beni pedig büszkén pózolt a Milestone kártyájával, játszottunk, s mivel nem volt tele a gép szerencsére mindkét család kapott egy külön sort, így a gyerekek tudtak randalírozni. Aztán végre a transzferbuszon aludt bő fél órát valamikor f10 körül (hajnal 3:20tól :D)

Forrás: saját
Mikor megérkeztünk a szállásunkra az utcában épp piac zajlott, úgyhogy gyorsan belecsöppentünk az olasz életérzésbe. Miután elfoglaltuk a szállásunkat s kicsit kifújtuk magunkat útnak indultunk felfedezni a környéket, mivel Milánó egyik legnagyobb parkja mellett volt az apartmanunk. Egyébként, amit korábban írtam, hogy már boldog leszek ha azokat sikerül megnézni, teljesült, így én teljes elégedettséggel tértem haza a kis kiruccanásunkról, Sz. is azt mondta, hogy jól érezte magát, kis totyogónk pedig még nem tud ugyan beszélni, de szerintem ő viselte a legjobban ezt a pár napot. Nem hiába mondják, hogy a gyerekek nagyon jól s gyorsan tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez.

Forrás: saját
Voltak azért kifejezetten gyerkőcös programjaink is, mellettünk volt egy nagyon hangulatos játszótér, ahova tudtuk vinni hintázni. Véletlenül belefutottunk óriásbuborék fújókba, amit Beni fél óráig tátott szájjal nézett s elmentünk a Lego Store-ba is, ahol egyrészt a milánói Dóm Lego mása van kiállítva, illetve egy óriási Duplo asztalka ahol tudott az apjával vagy fél órán keresztül játszani. :) Nem beszélve a galambkergetésről a Dóm téren.

Forrás: saját
Meg tudtuk nézni az utolsó vacsorát, sétálgattunk rengeteget a városban, felmentünk a Dóm tetejére is, ahol felváltva rohangáltunk a gyerek után :) Milánó szerintem tökéletes célpont egy gyerekkel való első külföldi utazásnak. Se Sz., se jómagam nem vagyunk egy egész nap a tengerparton/szállodában henyélős típusok, szeretjük inkább a várost járni, új kultúrát megismerni. Remélem a gyerekünk is hasonlóan vagabond lesz majd. S pont emiatt tökéletes célpont, nincsen sok látnivaló, nem kell egész nap A-ból B-be rohanni, hogy mindent meg tudjunk nézni, tökéletesen át tudod magad adni az újnak.

Ami számomra a legérthetetlenebb volt, az az hogy nincs bébikajájuk. Gyakorlatilag 80grammos kis üvegekben árulnak valami pépes izét s annyi. Pedig sokat segített volna az ottlétünkön, ha nem kellett volna a gyerekekre külön főzőcskézni, mert persze Beni nagyjából már mindent eszik amit mi, de napközben sosem lehetett kiszámolni mikor alszik. Ő általában délben, amikor mi ebédelnénk s mégsem tömhettem három napig kekszel meg pogácsával :D

Viszont a legmeglepőbb az alvása volt. Napközben kicsit hektikusan aludt a babakocsi miatt (volt hogy csak délután 14:45kor aludt el először), éjjel viszont egyáltalán nem kellett altatni, a szálláson volt egy babaágy (a másikat vittük magunkkal feladós poggyászban) s egyáltalán nem zavarta, hogy egy szobában aludtunk (azt gondoltam minden mocorgásunkra fel fog ébredni, mert nem alszunk együtt). S ami számomra a legkedvesebb volt, hogy a kissráccal, aki velünk volt végig olyan kedvesen, nagytesósan viselkedett (kivéve mikor el akarta venni tőle a távirányítót :D)

Szóval utólag már nem paráznék ennyit egy utazáson, szerencsére Sz. félelme sem jött be, hogy a gyerek első nap beteg lesz s ott leszünk 4 napig bezárva :) Úgyhogy én csak biztatnék mindenkit, hogy aki teheti menjen. Neten már szinte minden infó megtalálható repülős utazással kapcsolatosan s lehet olyan jó ajánlatokat is kifogni, mint mi. Hiszen 6unknak (4 felnőtt, 2 két éven aluli) az oda-vissza repjegy nem került 60 ezer forintba. Igen az fejenként kevesebb mint 10000.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése